Tartalomjegyzék a 235. oldalontalálható.
Az eredeti képek elérhetők innen: http://books.google.com/books?id=6wEqAAAAYAAJ.
Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/PGHungarianTeam.
(FURCSA EMBEREKRŐL FURCSAHISTÓRIÁK.)
IRTA
GÁRDONYIGÉZA.

BUDAPEST. 1890.
SINGER ÉSWOLFNER
BIZOMÁNYA.
Nyomatott Endrényitestvéreknél Szegeden.
IRTA
MIKSZÁTHKÁLMÁN.


törvényszéki vádlottaknál csak az általánoskérdések között szerepel, hogy az illető hova való; a lényegremindegy. A könyvnél fájdalom majdnem az a főkérdés, hogy «hollátott napvilágot?» Egy szegedi illetőségű könyv már előre fitymálómosolyt csal a kritikusi ajkakra, s e mosoly alatt lappangva szinteott lebeg már a sententia: «Bűnös és büntetendő!»
Nekem magamnak is vannak Szegeden született szellemi gyermekeim,a kiknek sokkal több küzdelmet kellett kiállaniok, mint a budapestikölykeimnek, pedig talán erőteljesebbek, életrevalóbbakezeknél.
Nagy primitivitás ez s nincs is meg egyebütt, csak azirodalomban, mert a fülemilének ha dalol, nem kételkednek azért anótájában, VI. hogy nem a városligeti fasorban teszi,hanem valahol a szatymazi bokrok között.
Nekem egyrészt örömet okoz, hogy ez a könyv épen Szegedről jön,az én fogadott szülőföldemről. Mert az édes-vizű városnak,mely hadi vitézségével, kereskedelmi életrevalóságával, magyarhűségével, megszerezte czímerébe egy ezredév alatt a pelikánt,aztán a bárányt, majd a phőnixet (ez került a legtöbbe), mégszüksége volt egy állatra: a bagolyra. Arra a bagolyra, mely a széphomlokú Minerva istenasszony lábainál gubbaszkodik.
A paloták kupoláin csillámló napsugár nem veri ragyogását olymesszire, mint a nyomdák fekete betűiből kilövellő fény.
Egy városnak nem elég, hogy csak paprikája legyen: jobbanmutatja, hogy igazi város, ha egy kis attikai só is terembenne.
Szeged egy rövid évtized óta magasan emelkedik ki az alföldivárosok közt mint könyvpiacz. Tiz-tizenöt figyelemre méltó műjelenik ott meg évenkint: s ha egyszer az a kérdés támadna, miértkövetel magának a többi alföldi