Révai testvérek tulajdona.
1813–1871.
A ki tehetséges és fogékony fiatal magyar a mult század elsőfelében sokat járt külföldön, mind nehéz podgyászszal jött haza.Hozott benne először is jókora mennyiségű byroni világfájdalmat(annak a kornak ez volt az erkölcsi epidémiája). Hozott aztánmámoros elragadtatást a nyugati kultura gazdagságától ésszépségeitől; keserű szégyent az itthoni elmaradottság miatt;haragos türelmetlenséget a hazai intézmények és közállapotok ellen,a melyeket a nyugati intézmények fénye a kelleténél is sötétebbnekmutatott; izgató vágyat az egész magyar élet megreformálására ésegy halom mintát, a melyek szerint ezt a reformot meg kellcsinálni. Idehaza pedig kissé idegenül néztek rá, mint afféleeurópéerre, a ki itthoni intézményeink lényegét nem érti, ahamisítatlan magyar szellemtől elrugaszkodott, a kit épen azért meglehet hallgatni, mert elvégre mégis csak okosan beszél, egyet-mástel kell fogadni jónak abból, a mit mond, de eszméiért VI. lelkesedni,őt magát vezérül elfogadni veszedelemmel járó dolog.
Ilyesformán állott a harminczas-negyvenes évek magyar életébenbáró Eötvös József. A cselekvés vágyával jött haza; tehát előszörattól kellett megszabadulnia, a mi a cselekvésben megbéníthattavolna: a világfájdalomtól. Hogy ezt kiküszöböl