Vasárnapi Könyv
Kiadja az Országos Közművelődési Tanács
1914. Első félév 10. füzet
Az ólombetük gyártása
A könyvnyomtatáshoz szükséges betüket ólomból,—ólom, antimon éscink keverékéből—öntik. Az öntést eleintén kézi szerszámmalvégezték, de most már ezt a munkát is gépek végzik el. Amikor azegyes, különálló ólombetü öntésének módját feltalálták,voltaképpen ezzel egyidejüen találták fel a könyvnyomtatást is.Mert a könyvnyomtatásnak valójában az volt az alapja, hogyanlehetséges olyan betükből kiszedni a sajtóba kerülő szöveget,amelyeket a nyomtatás után külön széjjelszedve, más könyvekhez isfelhasználhassanak.
Azelőtt fába vagy vékony cinklemezbe vésték a könyvek és egyébnyomtatványok sorait. Ezt azután máshoz, mint ugyanazon könyvvagy nyomtatvány második vagy harmadik kinyomtatásához, nem ishasználhatták. A különálló ólombetü volt tehát a megindítója akönyvnyomtatás fejlődésének, ez tette lehetségessé már abban arégi időben a könyvnek az elterjedését. Mivel pedig az ólombetünem is volt drága, a nyomtatott könyvhöz meglehetősen olcsó áronsok ember hozzájuthatott.
A könyvnyomtatás feltalálása után vagy háromszáz esztendeig maguka könyvnyomtató mesterek űzték a betüöntés mesterségét is.Legalább száz esztendeig az öntéshez való betüformákat is magukmetszették és csak azután vált a betümetszés különállómesterséggé. Ezt azután olyan tanult mesterek mívelték, hogy abetümetszést az idők folyamán igazi művészi tökéletességreemelték. Évszázadokkal ezelőtt Magyarországon híres betüöntők ésbetüvésők voltak Tótfalusi Kis Miklós és Kaproncai Nyerges Ádám.Tótfalusi Kis Miklós Hollandiában tanulta a betümetszés és akönyvnyomtatás mesterségét és az elsők között volt, akik azújfajta ipart hazánkban meghonosították.
A kezdetleges kézi betüöntő szerszám alakja harapófogóhozhasonlított, azzal a különbséggel, hogy ahol a harapófogó éleshegyben végződik, ott a betüöntő szerszám két négyszögletes,lapos formában csukódott össze. Elől kis lyuk volt a szerszámon,ahol kis kanalakkal a folyós ólmot öntötték a szerszámba és az[Pg 2]oldalában erősítették meg azt a kis formát, amelybe a betünekhomorú képe volt bevésve. Ezt a homorú formát betüodornak hívták,a másik formát pedig, amelyre a betünek domború képét vésték ésamellyel a homorú formát ütötték a rézből készült odorba,betükölyünek nevezték. A betümetszők vésték kemény vasszeg tompahegyére a betü domború formáját és azon készítették a betüodortis. Az öntésnél a folyós ólom a betüodor homorú formájábanmegszilárdult, az ólmon a betü formája domború alakot kapott ésmiután lecsiszolták róla az öntésnél kapott ólomcsapocskákat,készen volt az ólombetü. Ezzel az eljárással igen lassan ment abetü öntése. Minden egyes betü kiöntése után fel kellett nyitniaz öntő-szerszámot, ki kellett belőle venni a kiöntött betüt és akis homorú formát, az odort is. Azután az odort újrabelehelyezni, a szerszámot újra becsukni ... így folytathattáklassan az öntést. Ilyen lassú eljárással a legügyesebbbetüöntőmester sem önthetett egy nap alatt 1500 betünél többet, abetüöntésnek ez a módja mégis igen sok ideig életben maradt.
A teljes betüöntőgép: Johnson és Atkinsonszerkezete
Ez az öntőgép önműködően, emberi beavatkozás nélkül, önti,csiszolja, tisztítja, egyenletes magasságúra gyalulja és sorbaszedi a kész betüanyagot. Naponként húszezer, de esetleg[Pg 3] BU KİTABI OKUMAK İÇİN ÜYE OLUN VEYA GİRİŞ YAPIN!
Sitemize Üyelik ÜCRETSİZDİR!